A tartalékvaluta a kormányok és intézmények által jelentős mennyiségben tartott valuta. Ezeket a valutákat nemzetközi fizetőeszközként és a nemzeti valuták értékének alátámasztására használják.
Tudja meg, hogy mit jelent egy tartalékvaluta, és hogyan befolyásolhatja a globális kereskedelmet.
Mi a tartalékvaluta?
A tartalékvaluta olyan külföldi valuta vagy nemesfém, amelyet egy ország kormánya, központi bankja vagy más monetáris hatóság nagy mennyiségben tart. A világgazdaságban való részvételre használják, például nemzetközi tranzakciók vagy befektetések révén.
A tartalékvaluta általában olyan valuta, amely:
- megfelelő mélységgel és likviditással rendelkezik ahhoz, hogy megbízható és hatékony nemzetközi tranzakciókat tegyen lehetővé
- szabadon és könnyen átváltható más valutákra
- több monetáris hatóság és intézmény tartja, jelentős mennyiségben
A huszadik század közepe előtt a tartalékok többnyire arany és ezüst voltak. A modern tartalékok általában erős külföldi valutákból állnak, sokukat a Nemzetközi Valutaalap kifejezetten tartalékvalutaként jelölte ki. A tartalékvaluták lehetnek devizaalapú értékpapírok, betétek és hitelek is.
A huszadik század közepétől kezdve az amerikai dollárt jelölték ki nemzetközi tartalékvalutának. Since then, however, strong economies in many countries have led to the rise of other international reserve currencies.
There are several key factors that make a currency useful as a reserve currency. These include:
- The size of the economy in the country where that currency comes from
- How important that economy is internationally
- How open its financial markets are
- The currency’s convertibility
- Whether it is used as a regional or international currency peg
- Domestic macroeconomic policies
The countries with the most foreign reserve currency in 2019 were:
- China: $3.2 trillion
- Japan: $1.3 trillion
- Switzerland: $855 billion
- Russian Federation: $555 billion
- United States: $517 billion
- Saudi Arabia: $515 billion
These reserves (which are rounded up to the nearest billion) include gold, U.S. dollars, and other reserve currencies.
A Világbank által meghatározott teljes euróövezet 19 országból áll, és 914 milliárd dollárnyi tartalékvalutával rendelkezik.
Hogyan működik a tartalékvaluta
Az országok számos különböző okból tartanak tartalékvalutát. Fontos mutatója a külföldi adósság visszafizetési képességének, a nemzeti valuta védelmének, sőt még az államadós-besorolás meghatározásához is.
A külföldi tranzakciókban gyakran nem a két érintett ország valutáját, hanem a nemzetközileg használt tartalékvalutákat használják. A kutatók 2008-ban például azt találták, hogy az ázsiai országok nemzetközi tranzakcióinak mindössze 20%-át tette ki az USA-val folytatott kereskedelem, annak ellenére, hogy a tranzakciók nagy részét dollárban bonyolították le. Ezek a nemzetközi tranzakciók a nemzetközileg elfogadott amerikai dollárt használták tartalékvalutaként, nem pedig a tranzakciókban részt vevő országok helyi valutáit.
A tartalékvaluták világszerte hatással vannak a monetáris politikára és a kereskedelemre, és a monetáris politika nagy hatással van a devizatartalékokra.
A legtöbb rugalmas vagy lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező nagy gazdaság a tartalékvaluta vásárlásával vagy eladásával egyenlíti ki a keresletet és kínálatot. Például egy olyan ország, amely növelni kívánja valutája értékét, devizatartalékaival visszavásárolhatja nemzeti valutáját.
Más országok különböző okokból alkalmazhatnak rögzített árfolyamrendszereket. Az ilyen típusú rendszerben a kereslet és a kínálat felfelé vagy lefelé mozgathatja a nemzeti valuta értékét. Például egy viszonylag erős gazdaság miatt megnövekedett kereslet az ország valutájának magasabb értékét eredményezheti.
Az országok folyamatosan figyelemmel kísérik a főbb tartalékvalutákat is, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy tartalékaik nem sérülnek. Például az Egyesült Államokban bekövetkező jelentős infláció a dollár leértékelődését és ezzel együtt a devizatartalékok leértékelődését okozhatja.
Ez végső soron korlátozza az e tartalékok felhasználásával elérhető monetáris politikai előnyöket, így csak csekély előnye származik abból, hogy egy ország valutáját világszerte tartalékvalutának tekintik.
Figyelemre méltó események
Míg korábban a valutatartalékok főként aranyból és ezüstből álltak, az 1944-es Bretton Woods-i megállapodás az amerikai dollárt nemzetközi tartalékvalutává tette, felváltva a brit font sterlinget.
A második világháború után létrejött megállapodás az amerikai dollárra esett a választás, mivel az USA gazdasága erős volt, amelyet a háború nem károsított úgy, mint más európai és ázsiai országok gazdaságát. Az amerikai dollár mögött akkoriban még arany állt, amelynek értékét unciánként 35 dollárban határozták meg. Ez stabilabbá tette a dollárt, mint más valuták, és létrehozta a rögzített árfolyamok rendszerét.
A Bretton Woods-i megállapodás létrehozta a Világbank-csoportot (Világbank) és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is.
1973-ban Richard Nixon elnök Új gazdaságpolitikája véget vetett a rögzített árfolyamok Bretton Woods-i rendszerének, és leválasztotta a dollárt az arany értékéről. This opened up the world to the rise of new reserve currencies.
Types of Reserve Currency
Today, the U.S. dollar isn’t the only reserve currency designated by the International Monetary Fund and other global organizations. The euro, Chinese renminbi, Japanese yen, and British pound sterling are all popular as reserve currencies given the size of their respective economies.
| Allocated International Reserves | |
|---|---|
| Reserve Currency | Value* (U.S. dollars, billions) |
| U.S. dollar | 6,794.91 |
| Euro | 2,197.30 |
| Japanese yen | 624.97 |
| British pound sterling | 486.08 |
| Chinese renminbi | 221.48 |
Az IMF által tartalékvalutaként követett egyéb valuták közé tartozik az ausztrál dollár, a kanadai dollár és a svájci frank.
Kína a valutáját az amerikai dollár mellé pozicionálta, mivel a 2008-as globális pénzügyi válság óta a legnagyobb mértékben hozzájárult a világ növekedéséhez. A kínai renminbit a Nemzetközi Valutaalap 2015-ben globális tartalékvalutának nevezte ki. A valutatartalékok legnagyobb részét azonban még mindig az euró teszi ki a dollár után az Európai Unió gazdasági mérete miatt.
A tartalékvaluták népszerűsége a stabilitásuk és hírnevük függvénye. A kínai jüan például a hirtelen leértékelődéssel kapcsolatos aggodalmak miatt nem vált jelentős tartalékvalutává, ami az értékét lejjebb taszíthatná. Ugyanez igaz az euróra is a 2009-es államadósság-válságot és a 2016-17-es bevándorlási válságot követően. These issues have led to concerns over currency volatility, which has kept the U.S. dollar as the most popular reserve currency through the start of the twenty-first century.
Key Takeaways
- A reserve currency is a foreign currency or precious metal held in significant quantities by governments and institutions.
- These currencies are used as a means of international payment and investment, as well as to support the value of national currencies.
- After World War II, the U.S. dollar was designated as the international reserve currency. Since the 1970s, strong economies in many countries have led to the rise of others.
- Reserve currencies held in large quantities around the world include the U.S. dollar, euro, Japanese yen, Chinese renminbi, and British pound sterling.