Nosztalgia, viccek és titkos rágcsálnivalók: A francia sütik meglepő megítélése Franciaországban

Gyorsan – nevezz meg egy francia sütit! Ha nem tudtad, ne csalódj. A franciák a süteményeikről ismertek, de nem sütikultúra.

Nem, a “sütikultúra” nem egy tényleges kifejezés, amelyet a civilizációk kategorizálására használnak. Én találtam ki. De remélhetőleg érted, mire gondolok.Vannak olyan kultúrák, mint például az angolszász, amelybe én beleszülettem,ahol a sütik fontos szerepet játszanak, sőt, kulturális próbakövek.

A sütiknek Franciaországban nincs ilyen szerepük. De megnyugodhattok, sütirajongó társaim: Vannak francia sütik, és sokuk finom! És bár nem annyira tisztelik őket, mint az olyan ételeket, mint a sajt vagy a bagett, mégis különleges szerepük van.

Fedezzük fel a francia sütiket, a hagyományos fajtáktól kezdve azokig, amelyeket minden francia élelmiszerboltban megtalálsz.

Hogyan mondjuk franciául, hogy “süti”

Két alapvető módja van annak, hogy franciául azt mondjuk, “süti”, valamint egy harmadik, kevésbé elterjedt lehetőség:

un biscuit

A franciák általában nagyon különbözőnek tartják magukat az angoloktól, de amikor a cookie szóról van szó, mindketten azt mondják, hogy biscuit.

Mint maga a süti, a szó is két részre bontható: bis,a “kettő” vagy “kétszer”, és cuit – “főtt”. Ennek az az oka, hogy néhány régi sütirecept esetében a sütit egyszer készítették el, majd másodszor is megsütötték, vagy akár többször is. Et voilà: unbiscuit!

un gâteau

A másik gyakori módja annak, hogy franciául “sütit” mondjunk: un gâteau.

Várj egy percet! gondolhatod, hogy itt hibáztál! A gâteau “süteményt” jelent!

Ah, bárcsak ilyen egyszerű lenne. Valójában a gâteau franciául jelenthet “tortát” vagy “süteményt”. Mindez a kontextustól függ. És higgye el, ez frusztráló lehet, ha tortára számított, és sütit kapott, vagy fordítva.

Néha a gâteau-t úgy módosítják, hogy egyértelmű legyen, hogy süti van a menüben. A Petits gâteaux és a gâteauxsecs egyértelműen “sütit” jelent.

cookie

Ez a kifejezés kevésbé elterjedt, mint az un biscuit és az un gâteau, és nem biztos, hogy minden francia anyanyelvű érti. Lényegében arról van szó, hogy egy amerikai szót használnak, hogy divatosak legyenek, mivel sok amerikai sütemény, például a cupcakes és a cheesecake jelenleg à la mode Franciaországban.

Ez azt jelenti, hogy mivel a cookie az angolszász kultúrához kapcsolódik, általában az Amerikából vagy az Egyesült Királyságból importált sütikre használják, különösen a csokis sütikre.

Melyik francia szó a legjobb a “cookie”-ra? Személy szerint én a biscuit-ot szeretem, mivel nem lehet kétséges, hogy miről van szó. De a gâteau annyira elterjedt, hogy néha én is azon kaptam magam, hogy ezt használom.

A sütik története Franciaországban

A sütik valamilyen formában már az ókori Egyiptom óta – és talán még azelőtt is – léteznek. A ma ismert hagyományos francia sütik különlegesebb fajtái a középkorban, a reneszánszban vagy akár a 19. században jöttek létre.

Amint azt a “süti” francia szavakról szóló részben említettem, a biscuit azt az érzést kelti, hogy a tésztát kétszer sütötték meg. A száraz sütik gyakran kötődnek a tengerjáró emberekhez – halászokhoz, kereskedőkhöz, kalózokhoz stb. -, akik kemény kekszet ettek, amelyet franciául “hardtack”-nek vagy biscuits de mer-nek (tengeri keksz) neveztek.

Noha a biscuits de mer nem tűnik túl étvágygerjesztőnek, azok, akik ették, nagyra értékelték, és a szárazföldön is szerettek volna valamilyen kemény kekszet. A kereskedők, akik meggazdagodtak, különösen Észak-Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, a biscuits de mer után sóvárogtak, és a helyi pékségek, majd egész gyárak igyekeztek megfelelni a hívásnak (és szép hasznot húzni belőle). Franciaország más részein, például keleten, Németország közelében és délen, más helyekről érkező kulturális hatások is szerepet játszottak a helyi süteménykreációk inspirálásában.

A franciaországi hosszú jelenlétük ellenére (legalább a Kr. u. 15. századból vannak egyértelmű említések róluk) a sütemények sosem voltak a francia kultúra sarokkövei. Egyrészt, akár a tengerjáró élet, akár más kultúrák hatottak rájuk, sosem voltak tisztán francia találmányok. De a franciák számtalan generációja fogyasztotta és értékelte őket.

A francia sütik fajtái

Nézzen be bármelyik francia élelmiszerboltba, és a sütik lenyűgöző választékát fogja látni. A legegyszerűbben talán a kemény sütik (biscuits secs/gâteaux secs) és a puha sütik (biscuitsmoelleux/gâteaux moelleux) szerint lehet őket osztályozni.

A franciában sok olyan népszerű süti létezik, amelyet nem ott alkottak. Ezek gyakran olyan süteménybarát országokból származnak, mint Belgium, Hollandia, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Mégis, bizonyos mértékig határozottan átvették őket a francia életbe, a régóta kedvelt sütiktől, mint a spéculoos és a Prince szendvics sütik Belgiumból, az amerikai Oreo sütikig.

Amelyik süteményt először Franciaországban készítették, itt van néhány a legelterjedtebb fajták közül, amelyekkel ma is találkozhatunk (és talán ehetünk is):

le sablé – kenyérsütemény

Ezek gyakran kerek formájúak és normál méretűek, de sok pékségben nagyméretűeket is árulnak, néha csokoládéforgáccsal a tetejükön (un sablé aux pépites de chocolat).Mindig is nagyra értékeltem ennek a sütinek a nevét, mivel a sablé jelentése “homokos” is lehet, ami arra utal, hogy ezek a sütik milyen morzsásak. De amikor utánanéztem ennek a cikknek, kiderült, hogy a név valójában az első készítési helyről, Sablé-sur-Sarthe városáról származik.

le biscuit à la cuillère – mézeskalács

Ezeket a hosszú, édes sütiket gyakran használják desszertek kísérőjeként, vagy akár olyan ételek esetében, mint a tiramisu, a desszert részeként is.

le boudoir – puha mézeskalács

Bár a mézeskalácsot néha boudoirnak nevezik vagy fordítják, valójában ez egy kicsit más fajta. A formája olyan, mint a ladyfingeré, és nagyjából ugyanaz az íze, de puha. Gondoljunk rá úgy, mint a biscuit à la cuillère süteményes változatára.

Megjegyezzük, hogy bár az unbiscuit à lacuillère és az un boudoir meghatározásaim kutatáson és személyes tapasztalaton alapulnak, a franciák gyakran felváltva használják ezeket a kifejezéseket.

le financier – financier

Ez egy puha süti (egyesek még süteménynek is nevezik), amely a madeleine-hez hasonló állagú és megjelenésű. A financiers azonban mandulaízű, és tulajdonképpen a téglalap alakúbb formája adja a nevét; állítólag egy aranyrúdra hivatott emlékeztetni. A süti a nevét is onnan kapta, hogy a 19. századi Párizsban a pénzügyi negyed dolgozóinak kedvence volt, mivel könnyen és gyorsan meg lehet enni, vagy zsebre lehet tenni későbbre. Bár a legtöbb francia valószínűleg tudja, mi az a pénzember, ezek a sütik ma már nem olyan népszerűek, mint a 19. századi fénykorukban.

la crêpe dentelle – vékony, kemény, kis cső alakúra sodort krepp

Ezt a pelyhes sütit általában fagylalttal tálalják és fogyasztják. Ezek hasonlítanak egy másik, vitathatatlanul népszerűbb francia sütihez, a la cigarette russe-hoz (orosz cigaretta). A különbség a tésztában van: Míg az une crêpe dentelle krepp tésztából készül, addig az une cigarette russe ugyanabból a tésztából, amelyből a langue de chat (macskanyelv/ujjas keksz) készül.

la galette bretonne és le palet breton

Egy vastag és egy vékony keksz. A galette bretonne és a palet breton, mint a listán szereplő számos más sütemény, mint ahogy a nevük is mutatja, Franciaország Bretagne (Bretagne) régiójából származik.

Vigyázzunk, nehogy összetévesszük a galette bretonne elnevezéssel, mivel az jelenthet “hajdinakrémet” is. Általában nem lehet összetéveszteni, mivel egyetlen creperie-t sem láttam még, amelyik olyan kegyetlen, hogy mindkettőt felszolgálná!

A galette bretonne és a palet bretonne között az a különbség, hogy a galette bretonne általában vastagabb, sőt, a kissé puha állagúval határos, míg a palet bretonne inkább vékony és nagyon ropogós.

Hogy megismerjünk néhány más hagyományos francia süteménytípust, nézzük meg ezt a listát.

Híres tömeggyártott francia sütik

Franciaország híres ízletes konyhájáról, amely a legjobb és legfrissebb alapanyagokat használja fel. Érdekes módon azonban, amikor a sütikről van szó, ez az egész elképzelés valahogy elszáll az ablakon.

Bár egyes franciák és pékségek maguk készítik a sütiket, a franciák többsége előre csomagolt, tömeggyártott sütiket eszik. Tehát, bár fontos ismerni a francia sütemények néhány hagyományos fajtáját, ugyanilyen fontos ismerni a boltokban kapható francia sütiket is.

Néhány népszerű tömeggyártott sütemény más országokból származik. A leghíresebb francia tömeggyártott sütik közé tartozik:

le Petit Beurre, egy sajátos megjelenésű, rövid kenyérsütemény.

A Petit Beurre-t először 1886-ban Louis Lefèvre-Utile, a híres LU sütit gyártó cég alapítója alkotta meg, de az évek során számos más sütit gyártó cég is beszállt a játékba. A Petit Beurre, valamint a legtöbb másolat egy enyhén téglalap alakú süti, dekoratív, recézett széllel. A hivatalos Petit Beurres esetében minden sütire rá van írva a “LU Petit Beurre Nantes” felirat.

Ma már szinte bármelyik francia élelmiszerboltban megtalálod mind a hivatalos LU Petit Beurre-t (a csomagoláson le Véritable Petit Beurre (Az Igazi Petit Beurre) felirattal), mind a más márkájú Petit Beurres-t.

A Petit Beurres egyszerű és mindennapos süti, és egyben a kedvenc francia sütis viccem tárgya is, amit egy kicsit később megosztok veled.

Nyelvtani szempontból,ha egy hivatalos LU Petit Beurre-ra hivatkozunk, a süti nevét nagybetűvel kell írni, de ha általánosságban beszélünk ezekről a sütikről, akkor petit beurre-t kell írni.

le Petit Écolier (kisiskolás süti)

A Petit Beurre-hez hasonlóan ezeket a sütiket is a LU cég gyártotta először. Ma már sok más márkától is találunk belőlük változatot. A Petit Écolier (és utánzatai) egy petit beurre-ből áll, amelyen egy tábla csokoládé van. Többféle változata létezik, a hagyományos ét- vagy tejcsokoládétól kezdve a fehéren át a tejes krémmel töltött tejcsokoládéig.

le Choco BN

A Biscuiterie nantaise (BN) cég által 1933 óta gyártott sütemények két nagyjából négyzet alakú, homályosan vaníliaízű, mosolygó arcú süteményből állnak, amelyek közepén csokoládéval ízesített krém van szendvicsként. A sütik “arcán” kivágott szemek és szájak vannak, amelyeken a sűrű krém kissé átjön. A Choco BN közeli fotóját itt tekintheti meg.

Szomorú, hogy bár évtizedek óta népszerű édességnek számít, a Choco BN-eket a Carrefour szupermarketlánc nemrégiben kivonta a forgalomból, mivel állításuk szerint a belőlük készült csomagok nem fogynak jól. Ennek oka számos piaci elemzés szerint az, hogy a francia fogyasztók kezdik előnyben részesíteni a kevesebb cukorral és mesterséges aromával készült “egészségesebb” sütiket. Az ilyen sütiket gyakran bio sütiknek (des biscuits bio) vagy diététiques sütiknek (biscuits diététiques) nevezik.

Ezt a tendenciát személyesen is tanúsíthatom. A játszótereken és a fiam sok barátjának házában is egyre több és több színes csomag bio kekszet látok… amelyek maguk is valamilyen szürkés színűek.

A Choco BN csökkenő eladási számai címlapokra kerültek Franciaországban,egyrészt a sokkoló gondolat miatt, hogy ez az ikonikus süti nehezebben lesz kapható (a Carrefour egy hatalmas szupermarketlánc Franciaországban), másrészt azért, mert sok BNfactory dolgozó elveszítheti a munkáját. Ez egy szomorú helyzet.

Macaron és madeleine

A cikk elején azt kértem, hogy nevezzenek meg egy francia sütit. Talán a macaron vagy a madeleine jutott eszedbe. De van némi vita arról, hogy ezek sütinek számítanak-e.

A legtöbb francia ember, cég és weboldal mindkettőt pâtisserie-nek (süteménynek) minősíti. Ez számomra érthető. A madeleine-ek olyanok, mint a kis tortadarabok, a macaronok pedig bonyolult sütési folyamatot igényelnek, és más az állaguk és az ízük, mint a legtöbb más sütinek.

Másrészt a francia élelmiszerboltokban a madeleine-eket általában más sütik mellett vagy akár között árulják.

Akár a süti, akár a sütemény csapatában vagy, a legfontosabb dolog az, hogy mindkét sütemény finom – és egyben a francia kultúra és konyha ikonikus nemzetközi szimbóluma.

Ezzel együtt, ha a divatos és csinos macaronokról van szó (amelyek jelenleg Európa legtöbbet instagramozott ételei), az átlagfranciák nem gyakran esznek belőlük. Ennek részben az lehet az oka, hogy a macaronokat nem mindenhol készítik, így a beszerzésük nem feltétlenül olyan egyszerű, mint a szomszédos boulangerie-be menni.

A macaronok meglehetősen drágák is. Például egy macaron a legendás Ladurée-nél körülbelül 2 euró 50-be kerül. Ez drágább, mint egyes bolti sütik egész csomagja. Még a hasonló árú, frissen készült, kézműves sütik esetében is, legalábbis jelentősek. A macaronok légies állaga azt jelenti, hogy egyáltalán nem laktatóak. én személy szerint egy macaron elfogyasztását egy ízesített levegőfújáshoz hasonlítom. Nagyra értékelem a macaronok mögött rejlő művészi munkát, és úgy gondolom, hogy imádnivalóan néznek ki, de ha igazán ízletes süteményre vágyom, valószínűleg nem ezt fogom választani, és úgy tűnik, hogy a legtöbb francia ember hajlamos ugyanígy érezni. A franciák számára a macaronok inkább különleges élvezetek vagy luxus kényeztetések.

A madeleineket viszont a felső kategóriás éttermekben (ha van rá lehetőséged, mindenképpen ajánlom a frissen készülteket például Cyril Lignac francia sztárséf Le Chardenoux bisztrójában) és pékségekben. De tömeggyártott madeleineket is lehet kapni szinte bármelyik francia élelmiszerboltban.

Marcel Proust francia író híres művében, az À la recherche du temps perdu-ban leírta, milyen érzés egy madeleine-t enni és a gyermekkori emlékeket felidézni. Több mint száz évvel később a franciák még mindig azt mondják, hogy un madeleine de Proust, hogy leírjanak egy hétköznapi tárgyat vagy ételt, amely erőteljesen felidézi az emlékeket.

A madeleine-ektől nem feltétlenül várják el, hogy mindenkit, aki megeszi, visszarepítsen a gyermekkorába. Ma Franciaországban ugyanúgy atipikus finomságnak számítanak, mint Proust idejében.

Más hasznos francia süti szókincs

Ha egy bizonyos sütit akarsz leírni franciául, vagy ha meg akarod érteni a francia sütik csomagolását, itt van néhány gyakori, hasznos szó:

sec(s) – száraz (kemény sütit jelent, szemben a nedves vagy puha sütivel).

moelleux/moelleuse(s) – nedves, puha.

craquant(e) – ropogós, ropogós. A craquant(e) azt is jelentheti, hogy valaki vagy valami nagyon vonzó vagy vonzó. Tehát azt mondhatnánk : Ce gâteau est aussi craquant que Jude Law.

croquant(e) – ropogós. Un croquant is egyfajta ropogós mandulás süti

croustillant(e)- ropogós, ropogós.

pépites – chips (azaz kis darabkák), általában pépites de chocolat.

au/à la + qqchose – __ -ízű, vagy ___-vel. Példa: des biscuits à la vanille (vanília(ízesített) keksz).

fourré(e)(s) – valamivel töltött, általában csokoládéval vagy lekvárral. Pl: Ce sont des biscuits fourrés au chocolat. (Ezek csokoládéval töltött sütik.)

bio – bio. Figyeljük meg, hogy ez a melléknév egyes számban marad. Példa: Bio, bio, bio, bio, bio, bio, bio, bio, bio, bio: Les biscuits bio sont de plus en plus populaires en France. (A bio sütik egyre népszerűbbek Franciaországban.)

des biscuits diététiques – egészséges sütik. Ezek általában azt állítják, hogy csökkentett cukortartalmúak, nincsenek mesterséges ízesítők vagy színezékek, és/vagy valamilyen tápértékkel rendelkeznek (müzli, aszalt gyümölcsök stb.). A bio sütikhez hasonlóan ezek is egyre népszerűbbek Franciaországban, a magamfajta cukorfüggők legnagyobb bánatára.

industriel(le) – tömeggyártott. Példa: La majorité des Français mangent des biscuits industriels. (A franciák többsége tömeggyártott sütiket eszik.)

fait(e)(s) maison – házi készítésű.

un lot de… – egy köteg… A francia szupermarketekben a sütiket gyakran több dobozból álló kötegekben árulják, mivel várhatóan gyakran használják reggelire és a gyerekek uzsonnájára.

un paquet – egy csomag (doboz).

Francia sütis kifejezések

Mivel Franciaország nem igazán sütis kultúra, nincsenek olyan francia anyanyelvű mondások, amelyekben szerepelnek…kivéve egyet. A Tremper son biscuit (To dunk one’s biscuit/To dip one’s cookie) azt jelenti, hogy “szexelni”. Gyakran azt is jelenti, hogy “lefekszik”. Humorosnak és vulgárisnak számít, ezért nem szabad udvarias társaságban vagy komoly helyzetekben használni.

Mikor esznek a franciák sütit?

Ha megnézzük a franciák kedvenc desszertjeinek különböző listáit, találunk néhány variációt. De egyvalamit soha nem fogsz látni az első tízben: a sütit.

Ez azért van, mert a sütit Franciaországban nem tekintik desszertnek. Általában nassolásra tartják fenn.

A nassolás azonban általában tiltott dolognak számít. A franciák hisznek a napi háromszori étkezésben, általában szigorú időpontokban.Számukra minden ezen kívüli étkezés a fegyelem hiányát mutatja, és valószínűleg hízáshoz vezet.

Noha a test elfogadásának mozgalma Franciaországban halad előre, a franciák még mindig úgy tekintenek a túlsúlyra, mint valami ellenőrizhető és nemkívánatos dologra. Ez nem jelenti azt, hogy külsőleg gorombák lennének egy túlsúlyos emberrel – sőt, paradox módon, ha van valamilyen képességed vagy bájod, a franciák sokkal kevésbé ítélik meg a kinézetedet, mint mondjuk a showbusinessben dolgozó amerikaiak. De általában véve a hízást a franciák nem támogatják.

Sokszor csodálkozom azon a tényen, hogy a francia orvosok bizonyos esetekben megengedik a nőknek, hogy dohányozzanak, amíg terhesek, de a terhes nőket lebeszélik arról, hogy túl sok cukrot egyenek. És miközben vannak dohányzásellenes kampányok és figyelmeztető címkék a cigarettákon, vannak kötelező figyelmeztetések a gyorséttermekre és a “junk food”-ra is.

De van egy kivétel a nassolás francia helytelenítése alól: a goűter. Ez egy gyerekeknek szánt uzsonna, általában délután 3-5 óra körül. A le goűter nagyjából intézmény: a francia gyerekek akkor eszik meg a goűtert, amikor hazajönnek az iskolából, vagy ha iskola utáni programban vesznek részt, akkor ott szolgálják fel nekik.

Szóval, mit esznek a francia gyerekek le goűterre? Egy nemrégiben készült felmérés szerint a friss gyümölcsök állnak az első helyen (mondjuk úgy, hogy a felnőttek választanak). A sütik azonban rendkívül szorosan a második helyen állnak, mindössze két százalékpontos különbséggel.

Az, hogy a sütik és a gyümölcsök fej-fej mellett állnak a goűter alapélelmiszer címért, egyáltalán nem lep meg. A fiam iskola utáni programján például általában az egyiket vagy a másikat szolgálják fel neki goűterként (az ő első számú választása természetesen a süti).

Szóval, mikor esznek a francia felnőttek sütit? Nos, ha nem csalnak, és amúgy is nassolnak (amit ebben az elborzasztó leleplezésben 38%-uk bevallja, hogy így tesz), akkor reggelire lehet, hogy sütit esznek.

Már írtam korábban arról, hogy a tipikus francia reggeli nem nehéz és sós, hanem könnyű és édes. A sütik gyakran részei ennek.

Érdekes, hogy bár lehet, hogy a sütit kávéba, teába vagy tejbe mártják reggelire, a sütiket Franciaországban nem társítják különösebben semmilyen itallal. A gyerekek inkább vizet (a legnépszerűbb ital Franciaországban) kapnak a süti mellé, mint bármi mást.

Szóval, népszerűek a sütik Franciaországban?

Ha megkérdezel egy franciát, hogy megnevezzen egy francia sütit, biztos vagyok benne, hogy szinte bármelyikük tudna. Még ha nem is szeretik a sütiket, vagy egyszerűen csak nem esznek túl sokat, a sütik valószínűleg részei voltak a gyerekkori goűterüknek, és lehet, hogy ma is ezt adják a saját gyerekeiknek le goűterként.

A tanulmány szerint Franciaország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a sütifogyasztó európai országok között (a lista élén egy másik frankofón ország áll (na jó, félig frankofón):

Mégis a legtöbb francia felnőtt nem fogyaszt rendszeresen süteményt, és messze nem a sütit tartja a kedvenc édességének. A süti nem része a francia kultúrának úgy, mint például az Egyesült Királyságban, ahol a kekszet rendszeresen teához szolgálják fel, vagy az Egyesült Államokban, ahol a süti és a tej ikonikus “all American” snack.

De bár a sütik nem fontosak a francia gasztronómiai kultúrában, a francia populáris kultúrában elég szilárd helyet foglalnak el.

Ezért például rengeteg olyan sütis reklám és nyomtatott hirdetés van, amelyet a franciák könnyen felismernek. Ez már több mint egy évszázada így van, ami azt illeti! Ha valaha is vásároltál már francia vintage reklámplakátot, nagy az esélye, hogy a termék, amit reklámoz, sütemény volt! Ez lehet valami nyilvánvaló, mint például ez a klasszikus LU sütemény, vagy sokkal finomabb, mint ez a híres, csodálatos Alfons Mucha szecessziós plakát.

Naná, hogy manapság, ha valami a popkultúra korszellemének része, akkor azt megemlítik, és valószínűleg gúnyolják is az interneten, ami a sütik esetében is így van. Itt van például egy vicces listacikk, amely a legdepresszívebb sütiket rangsorolja.

A személyes kedvenc francia sütis popkulturális pillanatom a Chevalier et Laspalès duó 1996-os vígjátéka. Ebben arról beszélgetnek, hogyan kell jó házi vendégnek lenni – amit borzalmasan elrontanak -, és panaszkodnak, hogy a házigazdáik mennyire félvállról veszik őket. Az egyik fő panaszuk az, hogy egyikük különleges ajándékot vett a házigazdáknak, akiket ez látszólag nem érdekelt. Az ajándék? Petit Beurre süteményt,amelyről azt mondja, hogy mindegyiket kézzel gravírozták! A Petit beurres, mint már tudják, a legelterjedtebb, olcsó, tömeggyártott sütemények közé tartozik Franciaországban. Ami a kézi gravírozást illeti, igaz, hogy minden Petit Beurreh-n rajta van a süti neve… de ezt gépi gravírozással végzik.

Itt a teljes vázlat; a sütis rész a kétperces résznél kezdődik. Figyeljük meg, hogy a rész egy okos szójátékkal zárul – a lu természetesen a lire múlt idejű alakja, de ez annak a cégnek a neve is, amelyik a Petit Beurre sütiket létrehozta, és ma is gyártja őket (vésett név és minden).

Kipróbáljam a francia sütiket?

A válasz erre a kérdésre egy határozott OUI!

A francia sütik ugyan nem foglalnak el olyan helyet a franciák szívében, mint az olyan ételek, mint a sajt, a painsau chocolat és a baguette, de a tipikus francia gyermekkor részei, és a popkultúra egyik olyan referenciapontja, amelyet érdemes ismerni. Ráadásul a legtöbbjüknek nagyon jó íze van!

Ha Franciaországban jársz, egyszerűen menj el egy élelmiszerboltba, hogy beszerezz néhány fajtát. Ha nem, akkor hagyományos francia süteményrecepteket találhatsz az interneten keresve,vagy irány a saját helyi élelmiszerboltod, ahol olyan nemzetközi exportcikkeket találhatsz, mint a Petits Écoliers. Ha ez nem működik, attól függően, hogy hová költözött, talán online is rendelhet néhány fajta francia süteményt.

Ha egyik lehetőség sem működik, ne feledje, hogy szinte bármilyen típusú süti valószínűleg kapható valahol Franciaországban. Tehát,miközben te beleharapsz egy jól megérdemelt falatba, egy francia valószínűleg ugyanezt a fajtát eszi reggelire, vagy tiltott nassolnivalóként!

Melyik a kedvenc francia sütifajtád? Ha még nem kóstoltál francia sütit, van olyan, amit különösen szeretnél kipróbálni?