A Rachael a héber Rachel egy másik angol írásmódja (valószínűleg Mihály ihlette). A Ráchel név a héber Bibliából és a keresztény Ószövetségből származik; a héber “anyajuh” jelentésű szóból ered. Ráchelt a feltűnően szép pásztorlányként ismerjük meg az 1Mózes 29:1-30-ban. Amint Jákob megpillantotta őt, szerelem volt első látásra. Ahhoz, hogy elnyerje Ráchel kezét, Jákobnak először hét évig kellett az apjánál, Lábánnál dolgoznia. A hét év leteltével azonban Lábán rászedte Jákobot, hogy először Ráchel idősebb nővérét, Leát vegye feleségül. Ahhoz, hogy (ismét) elnyerje Ráchel kezét, Jákobnak újabb hét évig kellett Lábánnak dolgoznia. Ezúttal Lábán betartotta ígéretét, és Ráchel lett Jákob második felesége (egyben kedvence). Szegény Lea közel sem volt olyan szép, mint nővére, Ráchel, de termékeny asszony volt, aki több fiút szült Jákobnak (Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Izsákár és Zebulon). Ráhel viszont borzasztóan nehezen fogant (ami a bibliai időkben nagy szégyen volt). Az Úr végül megkönyörül Ráhelen, és így végül teherbe esik, és Jákob tizenkét fiából kettőt szül (azaz Izrael tizenkét törzsét). Első fia József, aki anyjához hasonlóan Jákob kedvenc fia lett, és akinek “sokszínű kabátot” adott. Sajnos Ráhel meghalt a szülésben, miközben világra hozta második fiát (Benjámin), akit “Ben-óni”-nak, azaz “bánatom fiának” nevezett el. Jákob később a fiú nevét Benjáminra (“öregségem fia”) változtatta, megszüntetve ezzel az anyja által hátrahagyott szerencsétlen stigmát. A hagyomány szerint Ráchel mindig is zsidó névnek számított, tekintve, hogy Jákob kedvenc felesége, valamint József és Benjámin anyja volt. Aztán a reformáció idején a puritánok átvették a Ráchel nevet, és végül a nem zsidók körében is elterjedt. A Rachael a Rachel sokkal, de sokkal kevésbé népszerű írásmódja, de az angol nyelvű országokban ez van forgalomban.