Az amerikai muszlimok aggódnak a társadalomban elfoglalt helyük miatt, de továbbra is hisznek az amerikai álomban

Míg az amerikaiak összességében valamivel kevésbé vallásosak lettek az elmúlt években, a különböző meggyőződések és gyakorlatok viszonylag stabilak maradtak azok körében, akik valamilyen vallást vallanak (pl. protestánsok, katolikusok). A jelenlegi felmérés hasonló mintázatot mutat az amerikai muszlimok körében. Tízből négy muszlim azt állítja, hogy legalább hetente részt vesz a vallási szertartásokon, és hasonló arányban mondják, hogy naponta öt imát (szalah) végeznek. Ezek a számok 2007 óta alig változtak. Ezen túlmenően tízből négy muszlim nő azt mondja, hogy mindig hidzsábot visel nyilvánosan, ami majdnem megegyezik azok arányával, akik ezt mondták a korábbi felmérések során.

Ha van olyan mutató, amely az elmúlt évtizedben az amerikai muszlimok vallásgyakorlásának szerény csökkenését mutatja, akkor az azok aránya, akik szerint a vallás nagyon fontos az életükben: Jelenleg 65% mondja ezt, szemben a 2011-es 69%-kal és a 2007-es 72%-kal.

Tízből nyolc amerikai muszlim vallja, hogy böjtöl az iszlám szent hónapja, a ramadán alatt, és a legtöbbjük elégedett a számukra elérhető mecsetek minőségével – bár kevesen látják a mecsetet a lelki életük központi elemének.

A vallásgyakorlás e mércéin túlmenően sok amerikai muszlim lát teret hitük többféle és korszerűbb értelmezésének. Az amerikai muszlimok többsége szerint az iszlámot többféleképpen lehet értelmezni, és mintegy fele szerint a hit hagyományos értelmezését újra kell értelmezni a jelenlegi problémák kezelése érdekében.

Ez a fejezet ezeket a témákat és még többet tárgyal arról, hogyan látják magukat az amerikai muszlimok vallási és spirituális szemszögből, valamint arról, hogyan gyakorolják és követik a hitüket.

A muszlimok kétharmada szerint a vallás nagyon fontos számukra, tízből hatan naponta imádkoznak

Az amerikai muszlimok többsége (65%) szerint a vallás “nagyon fontos” számukra. Körülbelül minden ötödik (22%) szerint a vallás “valamennyire fontos” az életükben, míg kevesebben mondják, hogy a vallás “nem túl” (8%) vagy “egyáltalán nem” (5%) fontos. Ezek az adatok hasonlóak ahhoz, ahogyan az amerikai keresztények fontosnak tartják a vallást (2014-ben 68% mondta, hogy a vallás nagyon fontos).

A szunnita muszlimok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vallásnak (70% nagyon fontos), mint a síiták (52%). És azok az amerikai muszlimok, akiknek a barátai mind vagy többnyire muszlimok, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vallásnak, mint azok, akiknek kevesebb muszlim barátjuk van.

A fiatalabb és idősebb muszlimok hasonló mértékben tartják fontosnak a vallást, és nincsenek különbségek a bevándorló muszlimok és az amerikai muszlimok között.a vallás fontosságát illetően.

Tízből hat muszlim amerikai muszlim arról számolt be, hogy legalább néhányat imádkozik az öt szalah közül minden nap, 42%-uk azt mondta, hogy mind az ötöt naponta imádkozza, 17%-uk pedig minden nap imádkozik néhány szalahot. Egynegyedük (25%) azt mondja, hogy ritkábban imádkozik, 15% pedig azt, hogy soha nem imádkozik. Ezek az eredmények nagyjából megegyeznek a 2011-es és 2007-es eredményekkel.

A főiskolát végzettek valamivel kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy mind az öt szalahot naponta imádkozzák, mint az alacsonyabb végzettségűek: 36%-uk mondja ezt, szemben a főiskolai végzettséggel nem rendelkezők 44%-ával. A felmérés azt is megállapítja, hogy az idősebb muszlimok nagyobb valószínűséggel imádkozzák mind az öt szalahot naponta, mint a fiatalabb muszlimok: A 18 és 29 év közötti amerikai muszlimok mindössze egyharmada (33%) mondja, hogy naponta elvégzi ezt a gyakorlatot, szemben az 55 éves és idősebb muszlimok 53%-ával.

Sok muszlim jár hetente mecsetbe, de a legtöbben azt mondják, hogy főként a mecseten kívül folytatnak lelki életet

Tízből négy amerikai muszlim legalább hetente jár mecsetbe vagy iszlám központba, köztük 18%, aki azt mondja, hogy hetente többször jár, és 25%, aki azt mondja, hogy hetente egyszer jár dzsumah imára (pénteki gyülekezeti ima). Körülbelül egyharmaduk (32%) azt mondja, hogy havonta egyszer-kétszer vagy évente néhányszor jár, és egynegyedük (26%) azt mondja, hogy ritkán vagy soha nem jár.

A vallási szertartásokon való részvétel szintje az amerikai muszlimok körében hasonló a keresztényekéhez. A 2014-es Religious Landscape Study szerint az amerikai keresztények közel fele azt mondja, hogy hetente vagy többször (47%) jár istentiszteletre, további 36% havonta vagy évente, 17% pedig ritkán vagy soha.

A muszlimok körében a magasan képzettek ritkábban járnak mecsetbe, mint mások, és ugyanez igaz a nőtlen muszlimokra is a házasokhoz képest. Ezenkívül a síita muszlimok jóval kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy hetente járnak mecsetbe, mint a szunniták.

A fiatalabb és az idősebb muszlimok nagyjából hasonló arányban jelezték, hogy járnak mecsetbe, ahogy az Egyesült Államokban született és a külföldön született muszlimok is. A muszlim férfiak közül azonban többen mondják, hogy rendszeresen járnak mecsetbe, mint a nők; ez azt a hagyományos felfogást tükrözheti sok muszlim körében, hogy a rendszeres mecsetlátogatás a férfiaktól elvárt, de a nőktől nem kötelező.

Az amerikai muszlimok nagyjából háromnegyede (73%) elégedett a számukra elérhető mecsetek minőségével, míg 17% elégedetlen, és mindössze 3% mondja, hogy nincs mecset a közelben. Ebben a kérdésben 2007 óta gyakorlatilag nem történt változás.

A legtöbb muszlim elégedett a mecsetek minőségével, nemtől, kortól, képzettségtől, származástól vagy faji/etnikai hovatartozástól függetlenül. Néhány csoport, például a dél-ázsiai országokból érkező bevándorlók különösen elégedettek (92%), míg a síita muszlimok viszonylag alacsony elégedettségükkel tűnnek ki a lakóhelyükhöz közeli mecsetekkel (49% elégedett).

Míg az amerikai muszlimok többsége elégedett a környékükön található mecsetekkel, mindössze egynegyedük (27%) mondja, hogy a mecset központi szerepet játszik a lelki életükben. Ezzel szemben tízből hét (69%) azt állítja, hogy lelki életét elsősorban a mecseten kívül éli.

A legalább hetente mecsetbe járó amerikai muszlimok körében is megoszlanak a vélemények: 47% szerint a mecset központi szerepet játszik lelki életükben, míg 49% szerint a lelki életüket elsősorban a mecseten kívül élik.

Négyből tíz muszlim nő mindig vagy általában hidzsábot visel; nyolcból tíz muszlim böjtöl a ramadán alatt

Az elmúlt évtizedben stabil maradt azoknak az amerikai muszlim nőknek az aránya, akik azt állítják, hogy nyilvánosan mindig hidzsábot viselnek: Tízből körülbelül négy nő mondja azt, hogy mindig viseli a fejfedőt vagy hidzsábot nyilvánosan (38%), vagy azt, hogy legtöbbször (5%). Csak 15% mondja azt, hogy néha viseli a hidzsábot, 42% pedig azt, hogy soha nem viseli.

A főiskolát nem végzett muszlim nők nagyobb valószínűséggel viselik a hidzsábot nyilvánosan, mint a főiskolát végzettek (44% vs. 24%).

Az amerikai muszlim nők fele, akik szerint a vallás nagyon fontos az életükben, azt mondja, hogy mindig viseli a hidzsábot (52%). Ezzel szemben azoknak a nőknek mindössze 8%-a, akik szerint a vallás nem nagyon fontos, mindig eltakarja a fejét.

A muszlimok másik gyakori vallási gyakorlata a szent hónap, a ramadán alatti böjt. Tízből nyolc muszlim amerikai közül nyolc azt mondja, hogy böjtöl, míg minden ötödik nem. A böjtölés a felmérésben elemzett valamennyi demográfiai csoportban gyakori.

A legtöbb amerikai muszlim szunnita

A muszlim amerikaiak valamivel több mint fele (55%) az iszlám szunnita ágával azonosul, míg 16% a síitákkal, 4% más csoportokkal (például az Ahmadiyya vagy az Iszlám Nemzetével), 14% pedig nem határozza meg a hagyományt.32 További 10% nem válaszolt a kérdésre. Ezek az eredmények összhangban vannak a világ muszlimjaira vonatkozó adatokkal, miszerint a muszlimok nagyobb valószínűséggel azonosulnak a szunnita iszlámmal, mint bármely más ággal. (További információkat e csoportokról a szójegyzékben talál.)

Az Egyesült Államokon kívül született muszlimok nagyobb valószínűséggel vallják magukat szunnitának, mint az Egyesült Államokban született muszlimok (61% vs. 47%). A bevándorlókhoz képest az Egyesült Államokban született muszlimok nagyobb valószínűséggel vallják magukat csak muszlimnak.

A legtöbb muszlim nyitott az iszlám többféle értelmezésére

Az amerikai muszlimok nagyjából kétharmada szerint többféleképpen lehet értelmezni az iszlám tanításait (64%), míg 31% szerint csak egyféleképpen lehet értelmezni a hit tanításait. A felmérés legutóbbi két megismétlése óta csak szerény változások történtek ebben a kérdésben.

Az amerikai keresztények körében az egyensúly hasonló: 60% szerint a kereszténység tanításait többféleképpen lehet értelmezni, míg 34% szerint csak egyféleképpen lehet értelmezni a hitüket.

Míg a legtöbb muszlim alcsoportban a többség szerint az iszlámnak többféle értelmezése van, addig az amerikai keresztények szerint az iszlám tanításait többféleképpen lehet értelmezni.A fekete bőrű, amerikai születésű muszlimok között egyenletesen oszlanak meg a vélemények: 50%-uk szerint csak egyetlen igaz út van az iszlám értelmezésére, 49%-uk szerint pedig többféleképpen is lehet értelmezni.

Az a nézet viszont, hogy az iszlám többféleképpen is értelmezhető, különösen gyakori azok körében, akiknek főiskolai végzettségük van (75%), és akik szerint a vallás nem nagyon fontos az életükben (72%). Szintén sokkal gyakoribb a síita muszlimok (87%), mint a szunniták (59%) körében.

A muszlim férfiak és nők, valamint az idősebb és fiatalabb muszlimok hasonlóan vélekednek erről a kérdésről.

Egy külön kérdés azt firtatta, hogy az iszlám hagyományos értelmezését újra kell-e értelmezni a modern problémák megoldása érdekében, vagy a vallás hagyományos értelmezésére van-e csak szükség. Az amerikai muszlimok teljes fele (52%) szerint az iszlám tanításait újra kell értelmezni, míg 38% szerint erre nincs szükség.

Az a vélemény, hogy az iszlámot újra kell értelmezni a mai problémák kezelése érdekében, különösen gyakori a főiskolai végzettségű muszlimok és azok körében, akik szerint a vallás nem túl fontos az életükben: Mindkét csoportban többségben van ez az álláspont. Ezzel szemben azok között a muszlimok között, akik szerint a vallás nagyon fontos az életükben, nagyjából egyenlő arányban mondják, hogy az iszlámot újra kell értelmezni (43%), és hogy csak a hagyományos értelmezésre van szükség (46%).

A felmérés azt is megállapítja, hogy a síita muszlimok nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az iszlám hagyományos értelmezésére van szükség, mint a szunniták. A muszlim bevándorlók közül pedig a Dél-Ázsiából érkezők nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy az iszlám hagyományos értelmezését újra kell értelmezni a modern időkre.

A saját szavaikkal: Mit mondtak a muszlimok az iszlám értelmezéséről

A Pew Research Center munkatársai visszahívtak néhányat a felmérésben részt vevő amerikai muszlim válaszadók közül, hogy további gondolatokat kapjanak néhány témával kapcsolatban. Íme egy válogatás abból, amit az iszlám értelmezéséről mondtak:
“Amikor az emberek teljesen szó szerint veszik a Koránt, akkor vannak problémáink. Többrétegű, és nem lehet csak úgy elolvasni, és azt mondani, hogy “ezt kell tennem”. Ezt teszi az ISIS. Elolvasnak egy idézetet a Koránból, aztán mennek és embereket ölnek. … Nem szabad szó szerint venni. A barátom azt mondta, hogy ezt nem tudta. Ez megváltoztatta a véleményét. Két értelmezés van – szó szerinti és tafsir .” – 30 év alatti muszlim férfi

“Nyilvánvalóan vannak olyan emberek, akik szigorúan értelmezik, és vannak laza értelmezések is, és inkább a mai kor kérdései felé fordulnak, és ez az, ahol a probléma felmerül – a különböző módokon értelmezhető iszlámmal. Szerintem a modernebb megközelítés a jobb: hit és semmi erőszak”.” – 30 év alatti muszlim férfi

“Nem vagyok tudós, és nem tanultam. Az iszlámról csak annyit értek, amennyit hallok, és lehet, hogy félreinformált vagyok. Elmondhatom, hogyan látom a világot muszlimként, és ez egy nagyon liberális út, és – félek kimondani a modern szót – ez egy olyan út, amelyről úgy érzem, hogy magába foglalja annak a társadalomnak a jellemzőit, amelyben élek. … Vannak dolgok, amelyeknek itt ki van téve az ember, és amelyek másképp lennének, ha egy szigorúbb kultúrában nőtt volna fel. És nem tudom, hogy ezt a keretet … a helyi kultúra és értékrend határozza-e meg azzal szemben, amit itt tapasztalnál. Amikor … Afrikában voltam, voltak dolgok, amiket láttam, és ezek inkább a kultúrához tartoztak, mint a … Például a női nemi szervek megcsonkítása. Ezt Afrikában gyakorolják, de itt nem. Szóval én liberális vagyok ebben a gondolkodásmódban. Mi mozgatja ezt? A Korán vezérli ezt? Vagy a kulturális gyakorlat az adott területen? Mert ez olyasmi, amit ellenzek.” – Bevándorló muszlim férfi

“Csak egy út van. Az út a mi drága szeretett Mohamed prófétánk, béke és áldás legyen vele, szunnája. A muszlimoknak 77 szektája van, és csak egy vezet a Dzsannába . Meg van vágva és át van adva. Nincs rá mód, hogy megkerüljük. Mi nem adunk hozzá, mi nem veszünk el”. – 30-as éveiben járó muszlim nő

“Most más helyzetben vagyunk, mint korábban a múltban. Így talán egy kicsit át lehetne értelmezni őket, mint például az iszlám szélsőségesek esetében, akik túl messzire mennek. A dzsihád nagyon régen volt, amikor a nem muszlimok harcoltak a muszlimok ellen, meg ilyenek. De ma már nincs ilyen. Tehát az a tény, hogy az emberek még mindig szélsőségesekként csinálják ezt, határozottan szörnyű. Határozottan úgy gondolom, hogy az embereknek újra kellene értelmezniük.” – 30 év alatti muszlim nő

“Szerintem az iszlámot többféleképpen lehet értelmezni, és ez teszi a szépségét. … Az emberek lehet, hogy elég szó szerint értelmezik, anélkül, hogy figyelembe vennék a kontextust; lehet, hogy csak a Koránt nézik. Míg mások – valójában a többség – a Koránt és a próféta mondásait, vagyis a hadíszokat nézik. Vannak a gondolkodási iskolák is, és vannak különbségek abban, hogy az évszázadok során a tudósok mit hittek, így az emberek a saját gondolkodási iskolájuk alapján is értelmezik.” – 30 év alatti muszlim férfi

A muszlimok fele azt mondja, hogy egyszerre vallásos és spirituális

A kérdésre, hogy “spirituálisnak” tartja-e magát, az amerikai muszlimok nagyjából kétharmada (68%) azt mondja, hogy igen. Egy külön kérdésre valamivel kevesebben (60%) mondják, hogy “vallásosnak” tartják magukat. Sok muszlim nem látja a vallás és a spiritualitás ellentétét: a válaszadók fele mindkét kérdésre igennel válaszol, és azt mondja, hogy vallásosnak és spirituálisnak is tartja magát (50%). Minden ötödik (19%) vallja magát spirituálisnak, de nem vallásosnak, 11% vallásosnak, de nem spirituálisnak, 21% pedig sem spirituálisnak, sem vallásosnak nem tartja magát.

Hasonlításképpen, az amerikai keresztények (62%) valamivel nagyobb valószínűséggel vallják magukat vallásosnak és spirituálisnak is, mint a muszlimok (50%), de a két csoport nagyjából azonos valószínűséggel vallja magát spirituálisnak, de nem vallásosnak (az amerikai keresztények 20%-a, míg az amerikai muszlimok 19%-a). A muszlimok nagyjából kétszer nagyobb valószínűséggel vallják magukat sem vallásosnak, sem spirituálisnak, mint a keresztények.

Az USA-ban született muszlimok sokkal nagyobb valószínűséggel vallják magukat vallásosnak és spirituálisnak is, mint a bevándorlók (66% vs. 37%). Ehhez képest a muszlim bevándorlók sokkal nagyobb arányban kerülik mind a vallási, mind a spirituális címkéket, mint az Egyesült Államokban született muszlimok (31% vs. 7%).

A vallás fontossága az egyén életében szintén szerepet játszik ebben az identitásban. Azok közül, akik azt mondják, hogy a vallás nagyon fontos az életükben, körülbelül tízből hatan vallásosnak és spirituálisnak is mondják magukat. Ehhez képest azok, akik szerint a vallás kevésbé fontos az életükben, nagyjából egyenlő arányban mondják, hogy vallásosak és spirituálisak (27%), sem vallásosak, sem spirituálisak (32%), vagy spirituálisak, de nem vallásosak (34%).

Muszlimok közül minden ötödik muszlim áttért

Nagyjából minden tizedik amerikai muszlim (78%) azt mondja, hogy mindig is muszlim volt, míg 21% áttért az iszlámra. Ezek az adatok 2007 óta viszonylag stabilak.

Az iszlámra való áttérés más hitből sokkal gyakoribb az Egyesült Államokban született muszlimok, mint a bevándorlók körében. A megkérdezett muszlim bevándorlók közül szinte mindenki (95%) mindig is muszlim volt. Ezzel szemben az USA-ban született muszlimoknak csak mintegy fele (54%) állítja ezt. Az Amerikában született fekete muszlimok kétharmada azt állítja, hogy nem volt mindig muszlim.

A főleg muszlim baráti hálózattal rendelkező amerikai muszlimok szintén különösen valószínűsítik, hogy mindig is muszlimok voltak (83%), szemben azokkal, akiknek kevés vagy egyáltalán nincs muszlim barátjuk (63%).

Az amerikai muszlimok körében az amerikai muszlimok körében a muszlimok nem mindig voltak muszlimok. muszlimok közül, akik áttértek a hitre, körülbelül a fele korábban protestánsnak vallotta magát (53%), minden ötödik katolikusnak, 19% vallásilag nem kötődött, 4% ortodox kereszténynek, további 4% pedig más valláshoz, például a judaizmushoz vagy a buddhizmushoz.

A muszlim áttértek általában azt mondják, hogy fiatalabbak voltak, amikor áttértek az iszlámra. Körülbelül minden negyedik áttért (26%) azt mondja, hogy 10 és 19 éves kora között váltott. És nagyjából a fele (49%) a 20-as éveiben tette ezt. Ezzel szemben 18% mondta, hogy a 30-as éveiben váltott vallást, és csak 4% mondta, hogy 40 évesen vagy annál idősebb korában.

Azokat, akik azt mondták, hogy áttértek az iszlámra, megkérték, hogy saját szavaikkal magyarázzák el, miért lettek muszlimok. Az áttértek sokféle okot adtak meg a hitváltásra. Nagyjából minden negyedik (24%) azt mondja, hogy jobban kedveli az iszlám hitét és tanításait, vagy több értelmet talál az iszlámban, mint az előző hitében, és minden ötödik azt mondja, hogy a vallási szövegek olvasása és a hit tanulmányozása volt a fő oka az áttérésének. Körülbelül minden tizedik azt mondja, hogy egy közösséghez akart tartozni (10%), egy barát vagy közszereplő vezette be a hitbe (9%), házasság miatt tért át (9%), egyéb családi okokból tért át (8%), vagy személyes spiritualitását kutatta (8%).

  1. Ahmadiyya volt az egyik olyan csoport, amelyet néhány muszlim válaszadó megnevezett, amikor megkérdezték tőle: “Ön síita, szunnita vagy más hagyományú?”. Ez egy kis felekezet, amelynek gyökerei Indiában és Pakisztánban vannak. Sok muszlim eretneknek tartja az ahmadik hitét, nagyrészt azért, mert a mozgalom azt tanítja, hogy alapítója, Mirza Ghulam Ahmad, aki 1835 és 1908 között élt, próféta volt, ellentétben a mainstream iszlám hitével, amely szerint Mohamed (aki 632-ben halt meg) volt az utolsó próféta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük