David Herbert Lawrence regényíró, novellaíró, költő és esszéista 1885. szeptember 11-én született Eastwoodban, Nottinghamshire-ben, Angliában. Bár inkább regényíróként ismert, Lawrence első publikált művei (1909-ben) versek voltak, és költészete, különösen a természet megidézése azóta is jelentős hatással van számos költőre az Atlanti-óceán mindkét partján. Korai versei Ezra Pound és az imagista mozgalom hatását tükrözik, amely a huszadik század elején érte el csúcspontját. Amikor azonban Pound megpróbálta bevonni Lawrence-t író-követői körébe, Lawrence úgy döntött, hogy önállóbb utat követ.
Hitt abban, hogy olyan költészetet kell írnia, amely rideg, közvetlen és hű ahhoz a titokzatos belső erőhöz, amely motiválja. Legkedveltebb versei közül sok a növények és állatok testi és belső életét dolgozza fel; mások keserűen szatirikusak, és a hagyományos angolszász társadalom puritanizmusa és képmutatása felháborodását fejezik ki. Lawrence lázadó és mélyen polemizáló, radikális nézeteket valló író volt, aki a szexet, a primitív tudatalattit és a természetet tekintette gyógyírnak arra, amit a modern, iparosodott társadalom gonoszságainak tartott. Rendkívül termékeny, de művei gyakran nem voltak egyenletes minőségűek, és folyamatos viták forrása volt, gyakran keveredett nagy nyilvánosságot kapott cenzúrázási ügyekbe, amelyek közül a leghíresebb a Lady Chatterley szeretője (1928) című regénye volt. Verseskötetei közé tartozik a Nézd! We Have Come Through (1917), amely a feleségéről szóló versek gyűjteménye; Birds, Beasts, and Flowers (1923); és Pansies (1929), amelyet megjelenésekor betiltottak Angliában.
A cenzorokkal való gondjai mellett Lawrence-t az első világháború alatt is üldözték felesége, Frieda állítólagos németbarát szimpátiája miatt. Ennek következtében Lawrence-ék elhagyták Angliát, és nyugtalanul járták Olaszországot, Németországot, Ceylont, Ausztráliát, Új-Zélandot, Tahitit, a francia Riviérát, Mexikót és az Egyesült Államokat, sikertelenül keresve új hazát. Az új-mexikói Taosban női rajongók egy csoportjának középpontjába került, akik a tanítványainak tekintették magukat, és akiknek a figyelméért folytatott veszekedései irodalmi legendává váltak. Az egész életén át tuberkulózisban szenvedő Lawrence 1930-ban halt meg Franciaországban, negyvennégy éves korában.