Mert az emberek annyira összezavarodnak ezzel kapcsolatban, csináltam egy szar pszeudo-MS Paint rajzot.
Az első nagy tévhit az, hogy az “árnyék” a falba van égetve. Ez nem így van. Az árnyékon kívül minden megégett vagy elszíneződött (a koszos vagy festett dolgokról vagy leégett a kosz vagy a festék, vagy a tiszta dolgok elszenesedtek; ez a felülettől függ).
A második nagy tévhit az, hogy az árnyékot hagyó személy teljesen elpárolgott. Nem így volt. “Csupán” nagyon csúnyán megégtek. Vagy túlélték és elsántikáltak, vagy ott haltak meg, és a holttestüket később eltüntették. (A japán hadsereg legelső dolga a támadások után az volt, hogy megszervezze a holttestek eltüntetését. Ennek mind kulturális, mind higiéniai okai voltak. A Hirosimáról és Nagaszakiról látott fényképek többsége hetekkel vagy hónapokkal a bombázás után készült. Itt egy fotó a holttestek tömeges elhamvasztására szolgáló gödrök kialakításáról Hirosimában, néhány nappal a bombázás után. Itt egy kép a Nagaszaki hullaégető brigádról. Azért érzem szükségét, hogy ezt hangsúlyozzam, mert egy atombombázás a közkeletű képzelgéssel ellentétben nem hagyna egy holttestektől mentes várost. Valójában a halottak eltüntetésének megszervezése mindennek tetejébe még egy hatalmas logisztikai rémálom is, amit az amerikai kormány felismert és megpróbált megtervezni az 1950-es években)